2015. október 30., péntek

Új Barátom,

Rudolovics:



Kellett valami agytompító, ahol nem kell (annyit) számolnom, mint a Maia-nál.
Szegénykém így viszont olyan magányos (látszik a szemén, ugye?), hogy horgolnom kell Neki egy rénszarvast is. Ès egy macit. Ès egy télapót... angyalka esetleg? :)
Ha már kell még pár kendőt horgolnom a bonthatatlan kedvenc fonalamból....

2015. október 29., csütörtök

Ajándék

Sikerül befejeznem Annás Kikelet kendőjét, és igazság szerint már napok óta összehajtva várja, hogy becsomagoljam és átadjam ajándékként.





Olyan vagyok, mint a most nagyon gyakori köd, csak ülök és elborít a tejfehér szín... Na nem ennyire siralmas a helyzet, engem csak a tejfehér mohair-selyem köd borít be, mert megint arra vetemedtem, hogy horgoljak belőle egy Maia-t...  Ezután még minimum egy van kilátásban, de az már lila lesz. Lila köd. :) (róluk legközelebb hozok képet).


Ellensúlyozásként egy tegnap készül kép, Donaueschingenből:


 Ez a tó pedig a házunkkal szemben van. Minden alkalommal elhatározom, hogy az előtte elhelyezett padokon ülve fogok kötni vagy horgolni...


2015. október 20., kedd

Változások hava

Több változás történt az oldalamon, az első, hogy megváltozott a neve(m).
A Mamuszandrát lecseréltem Mimedlire. Nincs olyan nagy oka, csak a németek elég viccesen próbálják kimondani az sz betűt, "mamszcandra" és társai.. :) Így ha a német boltomban (vagy bárhol) találkozik valaki a Mimedli névvel, az is én leszek. A blog nevét nem tudom átírni, vagyis igen, már megtörtént, de vissza is kellett állítanom mindent, mert törölte az egészet.
A mimedli név pedig számomra a legkedvesebb... :)

A másik ugye a fejléc... Már hónapok óta próbáltam rávenni magam a cserére. Majd még meglátom, hogy beválik-e, barátkozás folyamatban :)
A harmadik változás, az elő-születésnapi ajándékom, A Szabóbaba. Ahh... Persze most nagyon vissza kell fognom magam, hogy ne személyként beszéljek róla, van neve is, sőt mi több, nem is egy. Tőlem nem is lehetne mást várni... :)
Szóval Puppi. Mert így hívják, mert csak nem hívhatom schneiderpuppennek...
Na jó, hagyjuk, inkább mutatom, hogy mik készülnek mostanában. :)

Több helyen találkoztam ezzel a sapkával, és hát, szerelem... Ez az első olyan kötésem, ahol több színnel kellett dolgozni. Két nap alatt készültem el, abból fél nap telt el a minta lerajzolása, egyrészt azért mert nem szeretek monitort nézni, másrészt pedig mániám papírra rajzolni, írni, firkálni, és magammal is vihetem. Ja igen, és mert nem működik a nyomtató. :)
Ezen a linken ingyenesen lehet hozzáférni a mintához és a leíráshoz.



A kardigánról is hoztam egy képet, mert vállfán úgy néz ki, mint egy zsák, olyan lapos. 


Végül amin most dolgozok, Annás Kikelet kendője, az egyik volt kollégámnak készítem ajándékba...


Csodás hetet kívánok Mindenkinek!

2015. október 2., péntek

A kedves látogatók és A Kardigán

Másfél hét alatt sikerült megkötnöm az első kardigánomat, minta nélkül, csak úgy durr bele módjára. Egyedül kötésmintát készítettem, utána már csak magamhoz méricskéltem.
Raglán ujjú, egymást fedő oldalakkal, az ujja végein a szegély rizsmintás. Az ujjainál nem kellett a hónaljnál a lyukat összevarrnom, mert amikor az ujjak leválasztásához értem, felszedtem ( merő lustaságból) a szemeket...Nem biztos, hogy jól le tudom írni...
Jó meleg, mert 70%-ban gyapjú, bár a nagy nyakkivágás miatt egy jó nagy és meleg sál kell hozzá.
Azt még nem sikerült eldöntenem, hogy kössek-e hozzá jó nagy zsebeket, mert olyan séta (akár a boltig) nincs, hogy haza ne jöjjek egy marék gesztenyével és két marék tobozzal...



kagylógombokkal
Nem tudom, látszik-e valami :)

Ezek a tollas barátok elvileg az írások szerint naponta kétszer jönnek. Amikor a nap felkel, és amikor nyugovóra tér.
Lehet, a barátcinegék és a verebek, no és a legnagyobb, a szajkó ezt nem olvasta. Miért is tennék, ha én (még) lelkesen teszem ki nekik a diót, magokat, és egyéb eleséget.
Lassan egy kis füzetben kezdtem el vezetni, melyik mikor jön, mert fel lehet benne fedezni egy rendszer. Mindegyik fajra mást. A csuszkához órát lehetne állítani, reggel 7:53-kor jön. Öt nem bántják a többiek. A széncinege elég agresszív fajta, elzavarja a többieket. A kékcinege csak figyel, és arrébb megy. A barátcinegét mindegyik hajkurássza, ők a legkisebbek, bár nem kell őket félteni, mert egész nap jönnek enni. A verebek viccesek, 5-6 jön egy fészekből, ezt onnan tudom, hogy nyomon követhetem tavasz óta a fejlődésüket. A szemközti ház eresze felett laknak az utolsó cserép alatt. (Az apamadár Csipi...).
Bruce a csuszka, de ma megjelent a társával.
A szajkó Gyuri, ö is másnap hozott magával valakit, de már el kell zavarnom őket, mert eleszik az összes mogyorót.
Gyuri, a szajkó

Egy széncinege, és Bruce, a csuszka

Most jut eszembe, nincs kesztyűm...hozzá sapka... és sál...

Mindenkinek kellemes hétvégét kívánok!