(Katt a képre, ha nagyobban szeretnéd látni)
 |
| Az a bizonyos sapka |
 |
| Ajándék virág Évától és Mikitől |
 |
| Elvileg egy tojás és egy gomba lenne... |
2014. február 5., szerda
Folytatás
Lemaradt pár kép:
(Katt a képre, ha nagyobban szeretnéd látni)
(Katt a képre, ha nagyobban szeretnéd látni)
Elmaradt
pár bejegyzés, miközben elég sok tennivalónk volt, vendégség, utazás, vendéglátás és a mérhetetlen vágy egy 1000 darabos puzzle kirakása másfél nap alatt.
Ott kezdem, hogy Lahr-ban voltunk (francia határ mellett), ahonnan nem szolgálhatok képpel. Ott egy áruházban rám kacsintott egy Klimt puzzle, amire mindig is vágytam a hálószobánkba, ha már az eredetivel nem számolhatok ugyebár. :) Egy "sima" képet nem szerettem volna, legyen vele egy kis munka is... vagy gobelin vagy puzzle.
Egymásra néztünk, gondolkodtunk és megvettük. Hurrá.
Négy napig csak az asztalon pihent a dobozában, mert vendégek jöttek hozzánk, két napot végig a tűzhely mellett töltöttem, etettem, itattam majd hétfőn magamra maradva nekiestem...
Mire Ő este hazajött, a fele készen volt. Most közel a 4/5-e kész, de ha folytatom, akkor nincs ez a bejegyzés... És hát ugye elmaradtam vele...
Esett azóta a hó, közel 3 centit, és slussz. Megörökítve, lásd lejjebb :)
Horgoltam, kötöttem, befejeztem a sálamat, most kezdem el az Ő sálját (és talán a hozzá való sapkát), mert vennem kellett egy plusz gombolyagot hozzá. A fonalboltban a néni mikor levettem a sapkám, és a pultra tettem, hozzáfogott egy bordó gombolyagot, rám nézett, és kérdezte, én csináltam-e? (le sem törölhettem volna az idétlen vigyort az arcomról), bólogattam, hogy igen, ő pedig mondta, hogy szuper! :) Hirtelen mindent tudtam németül, rögtön kérdezni kezdtem hogy mennyi fonal kell még a hozzá való kesztyűhöz, és - és- és.... vigyorogva bandukoltam haza az erdőn keresztül :)
(Na igen, fényképezés közben pedig folyt rólam a víz, mert úgy beöltöztem, mint egy Michelin-baba, sikerült egy napra való megfázást összeszedni).
Horgoltam egy ujjatlan csipkekesztyűt, aminek Ő persze nem látta értelmét, de nekünk nőknek ugye ez egy elengedhetetlen darab :) Barátnőknek már kell egy-egy. :)
Készült gomba, tojás, újabb poháralátétek, mert ugye abból sem elég soha 12 darab.
Kevesebb, mint 3 hét múlva már otthon leszünk, most még ajándékokat is készítek, vagyis lista már van.
(Kattints a képre, hogy nagyobb legyen)
Ott kezdem, hogy Lahr-ban voltunk (francia határ mellett), ahonnan nem szolgálhatok képpel. Ott egy áruházban rám kacsintott egy Klimt puzzle, amire mindig is vágytam a hálószobánkba, ha már az eredetivel nem számolhatok ugyebár. :) Egy "sima" képet nem szerettem volna, legyen vele egy kis munka is... vagy gobelin vagy puzzle.
Egymásra néztünk, gondolkodtunk és megvettük. Hurrá.
Négy napig csak az asztalon pihent a dobozában, mert vendégek jöttek hozzánk, két napot végig a tűzhely mellett töltöttem, etettem, itattam majd hétfőn magamra maradva nekiestem...
Mire Ő este hazajött, a fele készen volt. Most közel a 4/5-e kész, de ha folytatom, akkor nincs ez a bejegyzés... És hát ugye elmaradtam vele...
Esett azóta a hó, közel 3 centit, és slussz. Megörökítve, lásd lejjebb :)
Horgoltam, kötöttem, befejeztem a sálamat, most kezdem el az Ő sálját (és talán a hozzá való sapkát), mert vennem kellett egy plusz gombolyagot hozzá. A fonalboltban a néni mikor levettem a sapkám, és a pultra tettem, hozzáfogott egy bordó gombolyagot, rám nézett, és kérdezte, én csináltam-e? (le sem törölhettem volna az idétlen vigyort az arcomról), bólogattam, hogy igen, ő pedig mondta, hogy szuper! :) Hirtelen mindent tudtam németül, rögtön kérdezni kezdtem hogy mennyi fonal kell még a hozzá való kesztyűhöz, és - és- és.... vigyorogva bandukoltam haza az erdőn keresztül :)
(Na igen, fényképezés közben pedig folyt rólam a víz, mert úgy beöltöztem, mint egy Michelin-baba, sikerült egy napra való megfázást összeszedni).
Horgoltam egy ujjatlan csipkekesztyűt, aminek Ő persze nem látta értelmét, de nekünk nőknek ugye ez egy elengedhetetlen darab :) Barátnőknek már kell egy-egy. :)
Készült gomba, tojás, újabb poháralátétek, mert ugye abból sem elég soha 12 darab.
Kevesebb, mint 3 hét múlva már otthon leszünk, most még ajándékokat is készítek, vagyis lista már van.
(Kattints a képre, hogy nagyobb legyen)
 |
| Königsfeld park |
 |
| Königsfeld park |
 |
| Königsfeld park |
 |
| úton hazafelé |
 |
| úton hazafelé |
 |
| tisztított úton hazafelé |
 |
| úton hazafelé |
 |
| még az erdei utakat is tisztítják |
 |
| a farm, ahol élünk (Burgberg) |
 |
| Voltunk egy 10 km-es túrán is |
 |
| Csipkekesztyű |
 |
| A vendégeknek szánt előétel |
 |
| Csók |
2014. január 16., csütörtök
Egy hét
alatti tények:
majdnem kész sál,
tároló,
vállkendő 15 éves fonalból,
poháralátét,
rózsa kitűző.
És pont.
A sál saját, mert régen kötöttem, és úgy voltam vele, az enyémet "rontsam el", azon gyakoroljak először.
Írtam egy listát, mit szeretnék idén elkészíteni. A füzetben, ahol a mintákat írom és rajzolom, már betelt velük egy oldal, de 4-et máris kipipálhattam. :) Jó ezt látni, főleg, hogy mindet be is fejeztem, nem hagytam ott egyiket sem, bár az igazat megvallva, nagyon nagy a kísértés a fonalas dobozokra nézve. Háttal is állítottam gyorsan a széket...
De megfogadtam (új év ide vagy oda...), hogy elkezdem, (kitartok!) és befejezem.
Vonatkozik ez nem csak a kézműves dolgaimra, hanem az étkezésemre, (paleo), mozgásra, nyelvtanulásra.
A nyelv megy, fejben biztosan, olyan jól eldiskurálok odabent magammal németül. :)
A mozgás...hááát....jógázni jógázok, minden reggel, megint, és mivel padlófűtés van a lakásban, ezért a végén szétterülök mint egy béka, és meditálok. De tényleg. Na jó, kétszer eddig belealudtam.
Ja igen, meditálás, minden este. Ha egyedül vagyok éjjel, akkor pláne, akár kétszer is. Nem, nem félek.
Na jó, néha.
Pár napja rávettem magam, hogy mivel völgyben lakunk, igazán megnézhetem a dombok tetején kinézett szép házat, amilyet a későbbiekben szeretnénk. Minden nap. Lehetőleg egyre gyorsabb tempóban. A végén fura egy színben játszik az arcom. :)
A paleo pedig jelentem, jó barátommá kezd válni, ismerkedünk. A gyomrom néha az éjszaka közepén úgy gondolja, hogy igazán nem volt elég, ő még éhes, de megbeszélem vele, hogy reggel majd olyat kap... Egész jól kezdi érezni magát ő is.
Vannak még tervek, vagyis csak egy, de... (tudom nincs DE).
Majd meglátjuk. Félek, hogy nem fog úgy menni, mint régen, és kiestem a gyakorlatból, pedig van itthon hozzá minden, és még örömöt is okoznék, akár még magamnak is.
És a képek:
majdnem kész sál,
tároló,
vállkendő 15 éves fonalból,
poháralátét,
rózsa kitűző.
És pont.
A sál saját, mert régen kötöttem, és úgy voltam vele, az enyémet "rontsam el", azon gyakoroljak először.
Írtam egy listát, mit szeretnék idén elkészíteni. A füzetben, ahol a mintákat írom és rajzolom, már betelt velük egy oldal, de 4-et máris kipipálhattam. :) Jó ezt látni, főleg, hogy mindet be is fejeztem, nem hagytam ott egyiket sem, bár az igazat megvallva, nagyon nagy a kísértés a fonalas dobozokra nézve. Háttal is állítottam gyorsan a széket...
De megfogadtam (új év ide vagy oda...), hogy elkezdem, (kitartok!) és befejezem.
Vonatkozik ez nem csak a kézműves dolgaimra, hanem az étkezésemre, (paleo), mozgásra, nyelvtanulásra.
A nyelv megy, fejben biztosan, olyan jól eldiskurálok odabent magammal németül. :)
A mozgás...hááát....jógázni jógázok, minden reggel, megint, és mivel padlófűtés van a lakásban, ezért a végén szétterülök mint egy béka, és meditálok. De tényleg. Na jó, kétszer eddig belealudtam.
Ja igen, meditálás, minden este. Ha egyedül vagyok éjjel, akkor pláne, akár kétszer is. Nem, nem félek.
Na jó, néha.
Pár napja rávettem magam, hogy mivel völgyben lakunk, igazán megnézhetem a dombok tetején kinézett szép házat, amilyet a későbbiekben szeretnénk. Minden nap. Lehetőleg egyre gyorsabb tempóban. A végén fura egy színben játszik az arcom. :)
A paleo pedig jelentem, jó barátommá kezd válni, ismerkedünk. A gyomrom néha az éjszaka közepén úgy gondolja, hogy igazán nem volt elég, ő még éhes, de megbeszélem vele, hogy reggel majd olyat kap... Egész jól kezdi érezni magát ő is.
Vannak még tervek, vagyis csak egy, de... (tudom nincs DE).
Majd meglátjuk. Félek, hogy nem fog úgy menni, mint régen, és kiestem a gyakorlatból, pedig van itthon hozzá minden, és még örömöt is okoznék, akár még magamnak is.
És a képek:
 |
| A fonalat egy újsághoz kaptam, és a szív poháralátétnek nem jutott már oldalszegély... ezért ilyen fodros, pedig kimostam, kifeszítettem, szárítottam. Keményíteni nem szeretném, mert olyan finom az anyaga... |
2014. január 9., csütörtök
Jobban várom...
...mint a Jézuskát, hogy átjöjjön a szomszéd a megrendelt fonalaimmal...
Két napja az ablak mellett eszek/tanulok/horgolok, hátha látom mikor jön a futár. Ma láttam is, ráadásul kettőt, de még mindig semmi, és még el is mentek itthonról. Az ő címükre lett ugyanis megrendelve, mert nekünk még nincs csengőnk.
Hétfőn itt szünnap volt, így elmentünk Tübingenbe, ahova biztosan vissza kell mennünk, többször is.
1: gyönyörű város, ónémet házakkal, eredeti formában 15-16. századból
2: találtam egy fonalboltot :)
Tübingen képekben:
Két napja az ablak mellett eszek/tanulok/horgolok, hátha látom mikor jön a futár. Ma láttam is, ráadásul kettőt, de még mindig semmi, és még el is mentek itthonról. Az ő címükre lett ugyanis megrendelve, mert nekünk még nincs csengőnk.
Hétfőn itt szünnap volt, így elmentünk Tübingenbe, ahova biztosan vissza kell mennünk, többször is.
1: gyönyörű város, ónémet házakkal, eredeti formában 15-16. századból
2: találtam egy fonalboltot :)
Tübingen képekben:
2014. január 2., csütörtök
Új év...
...új oldal
Pontosan két hónapja tettem a lábaimat német földre, azóta rengeteg megosztani való élménnyel és képpel gazdagodtunk. Közösségi oldalon nem szerettem volna mindezeket megosztani, ez a fajta közlés nekem "magányosabb", családiasabb... Igen, tudom, ez az internet, de mégis... :)
A szilveszter elég szűkre sikeredett, mindig ezt szerettem volna, Ketten, bemamuszolva (kuckózva), pizsamában, filmezve, szánkózva...
Ebből ezek jöttek össze: Este pizsama, egész délutános séta az erdőben, a német tulajdonosokkal és ismerősökkel/családdal való beszélgetés, házi tűzijáték bámulása papucsban, hidegben, pezsgővel a kezekben. Hurááá!!!
(Utána gyors elköszönés, pizsama, "nemmosogatokelmajdholnap"kijelentés, éjjel kettőig horgolás. Mert most ez a nagy szerelem...
Boldog Új Évet Kívánunk!
Pontosan két hónapja tettem a lábaimat német földre, azóta rengeteg megosztani való élménnyel és képpel gazdagodtunk. Közösségi oldalon nem szerettem volna mindezeket megosztani, ez a fajta közlés nekem "magányosabb", családiasabb... Igen, tudom, ez az internet, de mégis... :)
A szilveszter elég szűkre sikeredett, mindig ezt szerettem volna, Ketten, bemamuszolva (kuckózva), pizsamában, filmezve, szánkózva...
Ebből ezek jöttek össze: Este pizsama, egész délutános séta az erdőben, a német tulajdonosokkal és ismerősökkel/családdal való beszélgetés, házi tűzijáték bámulása papucsban, hidegben, pezsgővel a kezekben. Hurááá!!!
(Utána gyors elköszönés, pizsama, "nemmosogatokelmajdholnap"kijelentés, éjjel kettőig horgolás. Mert most ez a nagy szerelem...
Boldog Új Évet Kívánunk!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)