Hörcsögölés

Míg nem volt a Boltocska, otthon a könyvespolcon sorakoztak szépen elrendezve a fonalak, néhol dobozokban is lehetett találkozni velük.

Amikor már tudtam, és tény volt, hogy nagyobb "birodalmam" lesz, a maradék és szép fonalakat a boltban elraktároztam saját részre, mert majd milyen jó lesz ebből végre egy pulcsit kötni, a másikból egy kardigánt, családtagoknak ezt-azt...

Aha....

Az otthoniak háromnegyedét áthoztam az irodába, és ahogyan kinéztek a dolgok, rájöttem, hogy ez nem lesz így jó...

Amikor jön egy új rendelés, és szerelem szín/anyag/vastagság közül bármelyik is felüti a fejét, abból 1-2 gombóc megy is hátra azzal a felkiáltással, hogy "ebből zokni/pulcsi/kendő/szoknya/kesztyű lesz.

Aha...

Amikor pedig elmegyek mellettük, kétségek gyötörnek, hogy mikor lesz nekem ugyan időm zoknit kötni, pláne pulcsit, azzal nyugtatom meg magam, hogy majd úgy is rendelek később magamnak, ezt inkább kiteszem a vevőknek... Ezt eljátszom párszor, hogy biztos legyek a dolgomban. :)

Szóval az egyik ilyen zoknifonalnál és a nem-akarok-több-tojást-horgolni dráma kézben nekiálltam kendőt horgolni, egyszerű SBS-t.

Ez volt az utolsó két gombóc ebből a színből (ajándék volt a fonaldíleremtől) drága is, addig egyet sem adtam el belőle...

Gondoltam, mindegy is, majd hátha valaki beleszeret kendőként, itt úgy is az a berögződés, hogy zoknifonalból csak zoknit lehet (kell) kötni....

Szóval megszületett a Naplemente:

Változatosságképpen pedig napfelkelte:

(A kendő elkészülte óta pedig után rendelnem kell a zoknifonalakból...)

Csodás hétvégét kívánok Nektek, és aki megy a Gyapjúnapokra és a Kacskaringóra, azok kérem simogassák meg helyettem is a szépséges fonalakat... :)

U.i.: Jövő héten érkezik a Malabrigo rendelés, és újabb csodás zoknifonalak... Már csináltam üres helyet... Az irodában is...

Nagyon

boldog húsvéti ünnepeket kívánok! :)

Frohe Ostern!! :)

Vajon

a tavasz hoz változásokat az ember életében, minden évben, vagy csak ez így alakult?
Vajon minden évben felteszem ezt a kérdést? :)

Régen (min. 8 éve), mikor még rajzlapok borították a szobám padlóját, és azokon átugrálva lehetett eljutni ágyamig, tele festékekkel, ceruzákkal, ragasztószalagokkal, szabadnak éreztem magam, átláttam a magam "káoszán". Ma, ha látogatóba megyek egy olyan baráthoz, aki még mindig fest, és belépek "a szobába", a nosztalgikus hangulaton kívül érzek még valamit, ami nem hiány, hanem olyan itthon-vagyok érzés lehet...
Ilyenkor kérek-kapok egy képet, amit itthon felteszek a falra, lefekszek vele szemben, és ugyan olyan semmiben lévő állapotot érzek megint, mikor még nekem is festékes volt a kezem, a kávésbögrém...
Ma már nincsenek rajzlapok, ecsetek, viszont vannak tűk, fonalak, a könyvek között selyem- és gyapjúgombócok, szépen, szín szerint rendezve.

                                       

Jéglámpás

A télben az is szép, hogy lehet új dolgokat kipróbálni..

Jéglámpásokat készítettem, játszatok Ti is :)

Először is, kell kettő műanyag (vagy szilikon) edényke, tejfölös kupa, amit jónak látunk. Öntünk a nagyobbikba vizet, a közepébe helyezünk egy kisebb palackot/kupát, ezt is megtöltjük vízzel, hogy legyen súlya, de most hogy írom, nehéz kavics talán jobb. :) (Alulról 2. kép)

Ragasztószalaggal rögzíthetjük négy oldalról közrefogva, hogy amíg meg nem fagy, ne úszkáljon a szélére.
A vízbe tegyünk ágakat, bogyókat, csipkebogyót, esetleg virágfejeket, amit találunk. Én nem találtam semmi pirosat, mert nagyon nagy hó esett nálunk.

Rakjuk ki egy éjszakára, és amikor megfagyott, vegyük ki a belső majd a külső tálból. 

Egy mécsest, ami 4 órán át ég, tökéletesen bírja, nekem 3 napja áll az erkélyen, a kisebb a napon, bár -8 fok van. :)

Nem, ezt nem én csináltam :) 

Aranyos

nap ez mindenképpen...
A segítségetek, a fények, a hangulat, és minden, ami körülvehet ilyenkor egy embert.

Köszönöm.

Békés, és apró csodákkal teli pillanatokat kívánok Nektek. 

Lelassult nappalok

köszöntöttek be hozzánk, most, hogy múlt szombaton véget ért az első olyan karácsonyi vásár, ahol részt vehettem én is, mint eladó.
Nagyon sok pozitív élménnyel gazdagodtam, csodás emberekkel ismerkedtem meg, ajándékot is kaptam a vevőimtől, egyedül a hideg időre panaszkodnék, viszont nem esett sem eső, sem hó (ami azért meseszerű lett volna), szóval mégis jó volt ez így...
Saját munkával így nem haladtam, egy Szikra kendőt kezdtem el horgolni, de csak a harmadáig jutottam, ezidáig.
Most viszont belevetettem magam a minták és fonalak tengerébe, még úszkálok és lebegek egy kicsit, mert olyan jó...

A vásárra készülés közben rendelt gyapjút így küldtem el, alatta szivárvány színű merino pihent.

Remélem, hogy nem unjátok annyira a napfelkeltés képeimet, én még nem tudtam betelni velük... :)

Csodás hetet kívánok Nektek! 

Visszaemlékezés...

....a tegnapi napra...

Mikor előkotortam a pincéből a díszeket, és megtaláltam a múlt évi koszorút... Ahhh...

Szegénykém elég megviselt állapotban volt, ráfolyt az összes viasz, így a kötött alapról le sem tudtam kapirgálni. Hirtelen felindulásból előkaptam egy lapos tányért, a tonnányi tobozgyűjteményemet, mézeskalácsot... 

Na jó, a héten keresek neki valami mást a tányér helyett, de ezen kívül tetszik. :) 

Azt terveztem, hogy ma sokat fogok írni, de a képen a jobb oldali fenyő kivételével éppen most vágják ki az összes fát... Oda a madarak kuckói...

 Hamarosan viszont megtudhattok rólam pár dolgot.... Köszönöm szépen Tubaróza! :)

Ahelyett,

hogy a negyedik megfestett képet is széttéptem volna (zokogással kísérve), nekikezdhettem volna az ötödiknek is, hiszen annyira örülne neki holnap...
Ahelyett, hogy a karácsonyi vásárra készülnék, és kötnék/horgolnék/varrnék/hímeznék, úrrá lennék a kétségbeesésen és a nem-leszek-készen félelmeimen, hiszen nagyon is időben kezdtem el végre mindent, van és lesz is időm befejezni azokat - megnyugodnék...
Ahelyett, hogy a pluszban bevállalt kendő-kérést befejezném, még megtetéztem egy plusz sapkával is...

Meggyújtottam az összes létező gyertyát, mécsest, égősort (és ha lenne kandallónk, abba is tüzet gyújtanék, ülnék előtte, és csak zokognék...), főztem egy teát, és eldöntöttem, hogy ma este csak úgy leszek...