Kaptam

egy könyvutalványt, amiből természetesen csakis kötős könyvet tudtam választani.
Két nagy polc volt tele horgolós/kötős füzetekkel, könyvekkel, mindenféle csodákkal, és Ő jött velem, egy svéd hölgy 24 mintát tartalmazó könyve.
Egy volt belőle, és majdnem kivétel nélkül mindegyik minta tetszik.

Kuckózásom

Az előző bejegyzésben leírtam, hogy a fonalvásárlással alábbhagytam, ezért hát megleptem magam pár könyvvel. Mondanom sem kell, mind kötés- és horgolás témában. (A Márai könyv ajándék volt a könyvesbolttól).
Ebből a mintakönyveket már kismilliószor átlapoztam, jelölgettem bennük, sóhajtoztam,  félreraktam, elővettem, simogattam, és látható távolságba tettem őket mindaddig, míg el nem kezdtem elolvasni a Péntek esti kötőklubbot.
Számomra kettő hátránya volt a könyvnek:
Még nem tudok úgy kötni, hogy ne nézzek oda, még a teljesen egyszerű mintánál sem.
Egy ilyen vastag könyvet nem tudok úgy tartani, hogy közben gyakoroljam a fenti problémát.
(Van egy harmadik is, de az maga a történet alakulása miatt van).
Mindemellett nagyon tetszett, sírtam, nevettem, magam mellé vettem egy gombóc fonalat, mikor úgy éreztem, hozzá kell érnem... A muffin receptet pedig feltétlenül ki kell próbálnom a közeljövőben!


Ma délután nekiültem a második részének, a Tű, fonal, Rómának, de előtte kötöttem pár sort. :)