2017. június 30., péntek

A legrégebbi kézimunka élményem - #CsKM

Sokáig gondolkoztam azon, hogy vajon mikor is csípett meg a Kézimunka Bogara, de arra jutottam, hogy a genetikában kell keresni a választ. :)
Már a Dédim is varrónő volt, hímeztek is, Anyukám gobelinezett, hímzett. Kötni is tudott, a horgolás első lépéseit is Tőle tanultam közel 4 éve..
Az első sálamat közel két évig kötöttem, kék akril fonalból, abból a jó nyikorgós féléből...
Azért nem tudtam soha befejezni a darabjaimat (csak sálak), mert nem tudtam, hogyan kell leláncolni. :)
Amikor Anyukám eltörte a lábát, a kórházban egy néni tanította meg gobelinezni, így utána rengeteg képet készített otthon, engem is megtanított.
Mégis az óvodás évekre tenném vissza az első élményeket, mégpedig a hímzéssel kapcsolatban.
Ezt is Anyukám mutatta meg nekem. Már az első hímzések is úgy emlékszem, hogy nagyon szépre sikerültek, gondolom már itt is megmutatkozott a művészeti vonal. :)
Érdekes, két nappal ezelőtt vettem elő a közel 20 éves hímzőfonalakat, felspulnizni, majd keresztszemes hímzéseket készíteni szeretnék, valahogyan elvarázsol az a világ is...
Számomra mindig egyfajta terápiát jelentett a kézimunka, legyen az kötés, horgolás, hímzés, keresztszemes, fonás, festés, rajz, vagy kerámia. Az utóbbiakhoz már régen nem nyúltam, a varrógépet is szerdán vettem elő újra. Ilyenkor mindig megjön a kedvem az adott műfajhoz, jön a sok megvalósításra váró ötlet, előkerülnek a több éves fonalak, anyagok, és minden szépen vissza áll a helyére...
Ezért nagyon hálás vagyok mindazoknak, akik megtanítottak vagy inspiráltak arra, hogy megtanuljak egy új formáját a kézimunkának.



2017. április 8., szombat

Hörcsögölés

Míg nem volt a Boltocska, otthon a könyvespolcon sorakoztak szépen elrendezve a fonalak, néhol dobozokban is lehetett találkozni velük.
Amikor már tudtam, és tény volt, hogy nagyobb "birodalmam" lesz, a maradék és szép fonalakat a boltban elraktároztam saját részre, mert majd milyen jó lesz ebből végre egy pulcsit kötni, a másikból egy kardigánt, családtagoknak ezt-azt...
Aha....
Az otthoniak háromnegyedét áthoztam az irodába, és ahogyan kinéztek a dolgok, rájöttem, hogy ez nem lesz így jó...
Amikor jön egy új rendelés, és szerelem szín/anyag/vastagság közül bármelyik is felüti a fejét, abból 1-2 gombóc megy is hátra azzal a felkiáltással, hogy "ebből zokni/pulcsi/kendő/szoknya/kesztyű lesz.
Aha...
Amikor pedig elmegyek mellettük, kétségek gyötörnek, hogy mikor lesz nekem ugyan időm zoknit kötni, pláne pulcsit, azzal nyugtatom meg magam, hogy majd úgy is rendelek később magamnak, ezt inkább kiteszem a vevőknek... Ezt eljátszom párszor, hogy biztos legyek a dolgomban. :)
Szóval az egyik ilyen zoknifonalnál és a nem-akarok-több-tojást-horgolni dráma kézben nekiálltam kendőt horgolni, egyszerű SBS-t.
Ez volt az utolsó két gombóc ebből a színből (ajándék volt a fonaldíleremtől) drága is, addig egyet sem adtam el belőle...
Gondoltam, mindegy is, majd hátha valaki beleszeret kendőként, itt úgy is az a berögződés, hogy zoknifonalból csak zoknit lehet (kell) kötni....
Szóval megszületett a Naplemente:



Változatosságképpen pedig napfelkelte:


(A kendő elkészülte óta pedig után rendelnem kell a zoknifonalakból...)
Csodás hétvégét kívánok Nektek, és aki megy a Gyapjúnapokra és a Kacskaringóra, azok kérem simogassák meg helyettem is a szépséges fonalakat... :)

U.i.: Jövő héten érkezik a Malabrigo rendelés, és újabb csodás zoknifonalak... Már csináltam üres helyet... Az irodában is...

2017. március 20., hétfő

A GyapjúKirály

Ez a neve A Boltocskának, WollKönig.
A gyapjú adott, a König pedig a városka nevéből jött, mivel Königsfeldben található, de az ablakra sokkal több betűt kellett volna kivágni, négyszer... Na nem... :)
Nagyon sok tervem, vágyam van, egyrészt ugye, hogy milyen fonalakat szeretnék még árulni, a másik, hogy mennyi de mennyi ötletem van ami dekorálást és az elkészíteni valókat jelenti...
Mind a kettő nagyon fontos, mert itt ahogy kisüt a nap, és esetleg beköszönt a nyár, sokkal kevesebben és kevesebbet kötnek.
Itt még mindig csak a zokni-pulóver-sapka háromszögében mozgolódnak, és ha valami "újat" látnak, teljesen ledöbbennek... :) Szóval kiélhetem magam.
Volt egy vevőm, aki azt javasolta, hogy áruljak jégkrémet, én pedig tovább vittem a gondolatot, ki kellene mellé tennem egy gyerekmedencét az utcára, beszórni homokkal a járdát, napágy, stb...
Na de addig is, 4 hét múlva húsvét, és én még csak hét tojást horgoltam meg, és kettő csirkét. Mi tagadás, nem egy jó a statisztikám.
Bár van segítségem, Maci személyében, aki lelkesen köti a halszálkamintás Malabrigo sálat, de szerintem csak bámul ki egész nap az ablakon, és vigyorog...
Végül is nem haragudhatok rá, mert ki szeretne tavasszal ilyen meleg sálat hordani, másrészt ő csinálja jól: feltétel nélküli szeretettel mosolyog mindenkire, aki rá néz....



Macival együtt nagyon szép hetet kívánunk Nektek! :)

2017. február 24., péntek

Itt vagyok, ragyogok...

...mint az égen a csillagok... :)
Már olyan nagyon régen írtam bármit is, hogy nem tudom elkezdeni...
Talán belevágok a közepébe, pont úgy, ahogy az indok is született.
Volt egy álmom, arról ábrándoztam minden nap, mikor keltem, feküdtem, mentem vacsorát vinni a Páromnak, és elhaladtam a fonalbolt előtt... Mindig azon vigyorogtam magamban, hogy egyszer majd az idős néni (annyira nem idős, és itt nagyon sokáig élnek és aktívak is a "nénikék") azt fogja nekem mondani, hogy "na, ha maga ennyit köt és horgol, vigye tovább az üzletet!"
A végén már minden alkalommal köszöntem arra járva, hogy szia boltocskám! :)
Egyik este októberben az újságot lapozgatva felfigyeltem a logójára, és hogy utódot keres... A Párom mondta, írjunk neki - viszont én nem nagyon szerettem volna, nem is tudom, miért, azt hiszem,  féltem...
Szóval mégis írtunk, leveleztünk, és két hét múlva alá is írtam a szerződést. Most utólag belegondolva, onnantól sodort az ár, de jobban örültünk és boldogabbak voltunk, mint amennyi félelmünk volt. Tudván, hogy nem beszéltem annyira hej-de-jól a nyelvet, néha megijedtem, hogy most mi lesz, és hogy hogyan fognak fogadni engem az itt lakók, lévén, hogy egy 1500-as lakosú városkában élünk; még sem féltem...
December 1-én nyitottunk meg, rögtön egy nagy adventi forgatagban, január vége volt az a pont, amikor is fellélegezhettem... na és persze tényleg elhittem és felfogtam, hogy mi is történt. :)
És bár egyedül vagyok a Boltocskában, azt hiszem, sok más Segítőm is van nap mint nap, a Párom mellett...
Annyit nem horgoltam és kötöttem az elmúlt 4 hónap alatt, mint most, de nem bánom, talán kicsit azt, hogy kevesebb (semennyit) holmit tudok készíteni magunknak.. De biztosan lecsitulnak a dolgok, helyrerezeg minden,..

Azért megmutatom Nektek a kedvencemet, a Csillagködöt:

Malabrigo Rasta, egy gombóc, halszálka mintával, 10-es tűvel kötöttem.

Szeretném Nektek megköszönni a kedves szavakat, érdeklődést, hogy hova tűntem, miért nem írtam...
Nagyon hiányzott ez a hely, Ti, a blogok...

Szép hétvégét! :)

2016. szeptember 28., szerda

Zöld erdőben jártam...

 ...már nagyon régen, már ha a múlt hetet lehet nagyon réginek nevezni...
Mindenesetre ez a körsál olyan színeket tartalmaz, amiket látok a séták alatt, így legalább az esős reggeleken, mikor nem tudok sehova menni gumicsizma híján, csak megsimogatom az új sálamat. :)
Furcsa, mert eddig a zöld szín annyira nem mozgatta meg a fantáziámat (mondjuk a mostani nagy kedvencem, az okker/mustár sárga sem), nem tudom, mi történhetett... :)

Egy gombóc Zauberballból horgoltam, csak kinéztem egy alap mintát, és háromszori bontás után végül egymásra találtunk... :)
Eléggé szúr még, gondolkodom még azon is, hogy esetleg kap egy hozzá illő bélést.
Azt hiszem, ehhez el kell vinnem egy bevetésre az erdőbe... :)






Szép őszi napokat kívánok Nektek :)



2016. szeptember 13., kedd

Ùjra itt

az ősz is, én is...
Voltunk otthon, természetesen vittem magammal egy táskányi fonalat, de elő sem tudtam venni...
Mindenesetre előtte minden félbehagyott dolgok befejeztem, valahogy azóta több kedvem és ötletem is van, hogy miket kellene még idén megvalósítani.
Most, hogy nálunk beköszöntött az ősz, ami itt mindig csodaszép, és többször van jó idő, mint nyáron, úgy érzem mindig, hogy eljött az én időm... Talán ez a kedvenc évszakom... Ja, nem, mert a tél is.. és a tavasz... :)
Gyorsan felkotortam a fonalas dobozokat, és csak egy  narancs színű fonalat találtam, kesztyűt szerettem volna belőle kötni (gyapjú), de horgolt tökök nélkül nem ősz az ősz, így feláldoztam egy gombócot a kettőből... De most, hogy belegondolok, a maradék egy sem elég már egy pár kézmelegítőre, így azt hiszem, sok tökünk lesz... :)





Írtam egy listát is, amiket nagyon szeretek ősszel csinálni, leírtam egy papírra, makkokat, faleveleket rajzoltam rá. Tavaly télen írtam először, és jó volt majdnem mindent megvalósítani. :)

Őszi kívánságlista

Meleg, puha pulóver kardigán
Meleg tea, kakaó, forrócsoki
Tüzet rakni, melegedni
Sál, kesztyű, sapka
Kuckózva filmet nézni
Sütőtök
Színes faleveleket rugdosni, beleugrani
Hosszú séták
Gyertyák
Gesztenyét sütni
Almás/körtés pite
Tobozokat, gesztenyét gyűjteni
Kockás ing, pléd
Ködös hajnalon sétálni
Pulóvert, zoknit, kesztyűt kötni


Ti mit szerettek az őszben? :)

2016. augusztus 8., hétfő

Segítség a növényektől

A selejtezés folyamatosan tart, amit még mindig élvezek, sőt, új dolgokat is hozott az életünkbe.
Volt pár olyan újság, amit már pár hónapja nem veszek, de kettő-három maradt. Az egyikben mindig közölnek 4-6 oldalt, amiben gyógynövényekből lehet tinktúrákat, balzsamokat sókat készíteni.
A fenyőrügy-balzsamról, fürdősóról lemaradtam, de van egy recept, amit izgatottam próbáltam ki, megosztom Veletek is, még van annyi a nyárból, hogy aki szeretné, elkészítheti. 
Megfázást megelőző, illetve gargalizáló folyadék, de salátákra is lehet kis mennyiségben önteni.


Antibiotikumos fűszer-ecet
Hozzávalók:
1 lila hagyma,
8 fokhagyma gerezd,
5 cm gyömbér,
1 ujjnyi torma,
1 szár ürömfű (nem találtam, oreganóval helyettesítettem)
6 szár levendula virága,
1 szár zsálya,
2 egész fahéj,
10 db szegfűszeg,
2 csillagánizs,
7 dl almaecet. 

A hagymákat, gyömbért feldaraboljuk, a tormát lereszeljük, és az egészet a többi hozzávalóval egy nagyobb üveg edénybe, befőttes üvegbe tesszük, és ráöntjük az almaecetet.
Lefedjük, és meleg (de nem a napra!) helyre tesszük. 2-3 hétig állni hagyjuk, majd leszűrjük, és palackba töltjük. Egy évig eláll.
Reggel és este 2-3 evőkanál ecetet egy kevés vízzel felengedünk, és gargalizálunk vele. 









Ha valaki elkészítené, kérem számoljon be róla. :) Köszönöm :)