Visszaemlékezés...

....a tegnapi napra...

Mikor előkotortam a pincéből a díszeket, és megtaláltam a múlt évi koszorút... Ahhh...

Szegénykém elég megviselt állapotban volt, ráfolyt az összes viasz, így a kötött alapról le sem tudtam kapirgálni. Hirtelen felindulásból előkaptam egy lapos tányért, a tonnányi tobozgyűjteményemet, mézeskalácsot... 

Na jó, a héten keresek neki valami mást a tányér helyett, de ezen kívül tetszik. :) 

Azt terveztem, hogy ma sokat fogok írni, de a képen a jobb oldali fenyő kivételével éppen most vágják ki az összes fát... Oda a madarak kuckói...

 Hamarosan viszont megtudhattok rólam pár dolgot.... Köszönöm szépen Tubaróza! :)

Otthonról haza...

Véget ért az otthoni látogatás is, ami igen tartalmas volt, sok Baráttal, Rokonnal, Cirmikkel...
Hamar elillant ez a két hét. A plusz húsz fokból a mínusz hatba, hóba, fagyba, csodaszépbe...

Fonalat addig fogtam a kezembe, amíg kiválasztottam, megvettem, és otthon fogdostam, szagolgattam őket. Ez volt az ajándékom magamnak. Na jó, és az a tengernyi könyv... és zöld tea...

Ezzel a szülinapi rózsás képpel kívánok Nektek csodaszép hetet, illetve hozom magam vissza a...nem is tudom, hogy hova...? Mindennapokba? Munkába? Nem is munka ez nekem... Én, aki annyira végletes sok dologban, ezt még mindig nem tudom megfogalmazni...

Mire leégtek a gyertyák

az előző bejegyzésem írásakor, az az idegesség és kizökkenés el is múlt...
Azóta élvezem az itthonlétet a szeretteim körében, kényeztetésében, és már félidőben járunk...
Cirmivel sok időt töltök együtt, bár a képen nem az látszik az ábrázatából, hogy ezt élvezné is... Lehet a kép készítésekor megunta a felhajtást, a folyamatos simogatást, bár tegnap hazaérvén a városból 20 percig az ölemben ülve (és elég határozottan dörcögve-nyekeregve) még azt sem engedte közben, hogy színezzek, a piros fa ceruzámat bosszúból meg is rágta...De legalább lesz egy kis emlékem tőle. :)

Még kint elkészültem a mohair-selyem kendővel, ami nagyobb és puhább lett mint az egy évvel ezelőtti...

Kellemes hétvégét kívánok Nektek! :)

Ahelyett,

hogy a negyedik megfestett képet is széttéptem volna (zokogással kísérve), nekikezdhettem volna az ötödiknek is, hiszen annyira örülne neki holnap...
Ahelyett, hogy a karácsonyi vásárra készülnék, és kötnék/horgolnék/varrnék/hímeznék, úrrá lennék a kétségbeesésen és a nem-leszek-készen félelmeimen, hiszen nagyon is időben kezdtem el végre mindent, van és lesz is időm befejezni azokat - megnyugodnék...
Ahelyett, hogy a pluszban bevállalt kendő-kérést befejezném, még megtetéztem egy plusz sapkával is...

Meggyújtottam az összes létező gyertyát, mécsest, égősort (és ha lenne kandallónk, abba is tüzet gyújtanék, ülnék előtte, és csak zokognék...), főztem egy teát, és eldöntöttem, hogy ma este csak úgy leszek...