2015. november 4., szerda

Ahelyett,

hogy a negyedik megfestett képet is széttéptem volna (zokogással kísérve), nekikezdhettem volna az ötödiknek is, hiszen annyira örülne neki holnap...
Ahelyett, hogy a karácsonyi vásárra készülnék, és kötnék/horgolnék/varrnék/hímeznék, úrrá lennék a kétségbeesésen és a nem-leszek-készen félelmeimen, hiszen nagyon is időben kezdtem el végre mindent, van és lesz is időm befejezni azokat - megnyugodnék...
Ahelyett, hogy a pluszban bevállalt kendő-kérést befejezném, még megtetéztem egy plusz sapkával is...






Meggyújtottam az összes létező gyertyát, mécsest, égősort (és ha lenne kandallónk, abba is tüzet gyújtanék, ülnék előtte, és csak zokognék...), főztem egy teát, és eldöntöttem, hogy ma este csak úgy leszek...

6 megjegyzés:

  1. Csodás ellentét a szöveg zaklatottsága és a fotók árasztotta nyugalom között! Jól döntöttél, remélem, szép lett az este és a másnap!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen. Ilyenkor vannak képek, amiket ha nézegetek, ez a "zaklatottság" szépen lassan elmúlik...

      Törlés
  2. Kedves Alexandra, Nagyon örülök, hogy megtaláltam a blogodat!! Nem tudom miért csak most.. Ilyenkor mindig azt kérdezem magamtól, hogy miért nem hamarabb... De mindegy a lényeg, hogy megvan! Üdv a cicádnak és várom a következő fonalas projektet!! Üdv, Tubaroza

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Tubaroza! :) Köszönöm, hogy ezt írtad, nagyon hálás vagyok ilyenkor mindenkinek, legyen az égi vagy földi :)
      Óó, hogy miért nem hamarabb...? :) a MOST is jó (mindig), köszönöm. :) Szép napokat, Alexa

      Törlés
  3. Kedves Alexandra, a blogom statisztikájában találtam rá a blogodra (ahelyett, hogy dolgoznék ;-) ), be is tettem gyorsan az oldalsávba. Nagyon örülök, annyira szép és jó és finom blog ez, finom írásokkal, finom munkákkal, nagy öröm nézegetni, olvasgatni. Amilyen gyönyörű rendezettséget mutat az egész összkép, biztosan a bejegyzés dilemmái is elrendeződnek sorban.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Zsuzsi, köszönöm szépen az írásod, a dicséretet és azt, hogy olvasol. :) Bízom benne, hogy továbbra is tudok (rendszeresebben, főleg) ilyen bejegyzéseket írni, ilyenkor nagy lendületet kapok Általatok.
      Mellesleg nálam is azzal megy el a fél reggel, hogy olvasok, ahelyett, hogy dolgoznék. :D
      A dilemmák pedig... lehet kellenek néha... de azóta minden rendben, szikráznak a kötőtűk... :)

      Törlés