Virágos

dolgokkal veszem magam körül, beépítem lassan a teraszt, virágos nyári ruhát horgolok magamnak (hogy melyik nyárra készül el, még nem tudok választ adni), séták közben virágokba botlunk, és egyesével megnézzük őket a határozóban.

Egyedül az a kisebb (ami miatt forgolódok éjjel) félelem van bennem, hogy mi lesz holnap, az első napomon a nyelviskolában. Hogyan fogadnak a többiek, akik már közel két hónapja megismerték egymást, és én hogyan fogok teljesíteni...
Eme félelmem abban mutatkozott meg, hogy vettem magamnak a nyelvkönyvekért útban három Zauberball-t. De csak mert eset az eső, és a főutcán árusok voltak nagy sátrakban. Én pedig PONT abba a sátorba rohantam be.

A pénteket várom, mikor is "elmegyünk a névnapi ajándékomért", Prágába.
Addigra leteszem a félelmeimet.

A szivárvány

minden színéből kötöttem egy közepes méretű kendőt magamnak. Ez volt az első kötött háromszög-kendőm, amit nagyon-nagyon szeretek.

Három gombóc van benne, Lana Grossa Cool Wool Print, az árnyalat azóta sajnos megváltozott. Vettem is belőle plusz egy gombolyaggal, de eltér a festése.

Elkel még az itteni időjárás miatt...

Most pedig belekezdtem a nyári álomruhámnak, de más fonallal való horgolás miatt másodszorra vagyok kénytelen lebontani... Lehet a német mintaleírás nekem még erős, lehet a saját fejem után megyek... Jaj nem tudom...

Közben azért

járt a kezem is...

Tavasszal

egyre több dolog kerül fel a horgolni- és kötnivalók listájára, bár vannak más teendők is, például a balkon benépesítése.

Az első tavaszt jelző napsütések minden délután sétára ösztönöznek bennünket.

A kihelyezett madár-villába pedig beköltöztek a cinegék. Szegényt nagyon megijesztettem, meg szerettem volna nézni hogy vannak-e benne tojások. Remélem visszatérnek a sokkhatás után...

Visszafelé

Végre végre vége a költözésnek, bútorszereléseknek, egy hónapig az internetre várásnak.
Közben azért a csavarhúzót leváltottam horgoló- és kötőtűkre, szépen lassan megmutatom, mik is készültek/készülnek azóta.
Az első ez a két pár mamusz, amit nagyon-nagyon szeretek, az enyém a narancsos.
Április elsejétől itt nálunk három napig esett a hó, visszajött a hideg, és mivel mindig lefagy a lábam, ez volt a megmentőm.

Költözés

helyett csak ülök a káosz felett...
A hátralévő napok a dobozokról, lépcsőzésről és takarításról fognak szólni, de még csak fél órát szeretnék olvasni és horgolni... ez a fél óra már kettő óránál tart.
Ma egyedül vagyok, mondhatni ráérek a saját tempómban. Bútorok nem lesznek vagy két hétig, de már nem idegeskedek semmin. Ez a hatodik költözésünk öt és fél év alatt, és mostanában jutottam el arra szintre, hogy minek idegeskedjek olyan dolgokon, amik lehet meg sem történnek. Minek kell rohannom, ha így is bőven időben vagyok? Minden nap bepakoltam egy dobozt már közel egy hónapja, és így nem kell most idegeskedni, kapkodni, sírni...
Lehet a horgolás az oka, ami átbillentett a nyugalomba. Na azért pulóvert nem álltam neki kötni. :)

Viszont készen van az első edényalátétem, bogyókkal. Nem követtem a leírást már a 4. sortól, és a hat bontás ellenére sem vágtam be a sarokba. :) Viszont radírozhattam a füzetkémbe rendesen.

A fonal Twister Curly 8 uni, 100% pamut, 50g - 85m

Már csak

az alkalmat várom, hogy átadhassuk a babatakarót. Nem lett túl nagy, majd a legközelebbit már máshogyan csinálom. Viszont még így sem fog kilógni a baba lába, de érettségikor már nem vagyok benne biztos, hogy elég lesz... Pár azt mondta, majd varrnak a hátuljára egy huzatot, és nagy párnahuzatnak pont jó lesz.... Neki mindig jobb ötletei vannak, mint nekem... Ez van. :)
Most indulunk is, és veszünk pasztellkrétákat, papírt, és még ami kell, mert ránk jött, hogy most azonnal kezdjünk neki a képeknek... Ugyan is, művészeti szakra jártam nagyon sok évig, és még azután is, de már meg sem tudom mondani, mikor nyúltam utoljára ecsethez és más hasonló eszközökhöz... Az agyagról meg már nem is beszélek....

A bagoly csak úgy jött, szokás szerint nem tudok egyszerre egy dolgot kötni/horgolni, kell valami más.