2016. szeptember 28., szerda

Zöld erdőben jártam...

 ...már nagyon régen, már ha a múlt hetet lehet nagyon réginek nevezni...
Mindenesetre ez a körsál olyan színeket tartalmaz, amiket látok a séták alatt, így legalább az esős reggeleken, mikor nem tudok sehova menni gumicsizma híján, csak megsimogatom az új sálamat. :)
Furcsa, mert eddig a zöld szín annyira nem mozgatta meg a fantáziámat (mondjuk a mostani nagy kedvencem, az okker/mustár sárga sem), nem tudom, mi történhetett... :)

Egy gombóc Zauberballból horgoltam, csak kinéztem egy alap mintát, és háromszori bontás után végül egymásra találtunk... :)
Eléggé szúr még, gondolkodom még azon is, hogy esetleg kap egy hozzá illő bélést.
Azt hiszem, ehhez el kell vinnem egy bevetésre az erdőbe... :)






Szép őszi napokat kívánok Nektek :)



2016. szeptember 13., kedd

Ùjra itt

az ősz is, én is...
Voltunk otthon, természetesen vittem magammal egy táskányi fonalat, de elő sem tudtam venni...
Mindenesetre előtte minden félbehagyott dolgok befejeztem, valahogy azóta több kedvem és ötletem is van, hogy miket kellene még idén megvalósítani.
Most, hogy nálunk beköszöntött az ősz, ami itt mindig csodaszép, és többször van jó idő, mint nyáron, úgy érzem mindig, hogy eljött az én időm... Talán ez a kedvenc évszakom... Ja, nem, mert a tél is.. és a tavasz... :)
Gyorsan felkotortam a fonalas dobozokat, és csak egy  narancs színű fonalat találtam, kesztyűt szerettem volna belőle kötni (gyapjú), de horgolt tökök nélkül nem ősz az ősz, így feláldoztam egy gombócot a kettőből... De most, hogy belegondolok, a maradék egy sem elég már egy pár kézmelegítőre, így azt hiszem, sok tökünk lesz... :)





Írtam egy listát is, amiket nagyon szeretek ősszel csinálni, leírtam egy papírra, makkokat, faleveleket rajzoltam rá. Tavaly télen írtam először, és jó volt majdnem mindent megvalósítani. :)

Őszi kívánságlista

Meleg, puha pulóver kardigán
Meleg tea, kakaó, forrócsoki
Tüzet rakni, melegedni
Sál, kesztyű, sapka
Kuckózva filmet nézni
Sütőtök
Színes faleveleket rugdosni, beleugrani
Hosszú séták
Gyertyák
Gesztenyét sütni
Almás/körtés pite
Tobozokat, gesztenyét gyűjteni
Kockás ing, pléd
Ködös hajnalon sétálni
Pulóvert, zoknit, kesztyűt kötni


Ti mit szerettek az őszben? :)

2016. augusztus 8., hétfő

Segítség a növényektől

A selejtezés folyamatosan tart, amit még mindig élvezek, sőt, új dolgokat is hozott az életünkbe.
Volt pár olyan újság, amit már pár hónapja nem veszek, de kettő-három maradt. Az egyikben mindig közölnek 4-6 oldalt, amiben gyógynövényekből lehet tinktúrákat, balzsamokat sókat készíteni.
A fenyőrügy-balzsamról, fürdősóról lemaradtam, de van egy recept, amit izgatottam próbáltam ki, megosztom Veletek is, még van annyi a nyárból, hogy aki szeretné, elkészítheti. 
Megfázást megelőző, illetve gargalizáló folyadék, de salátákra is lehet kis mennyiségben önteni.


Antibiotikumos fűszer-ecet
Hozzávalók:
1 lila hagyma,
8 fokhagyma gerezd,
5 cm gyömbér,
1 ujjnyi torma,
1 szár ürömfű (nem találtam, oreganóval helyettesítettem)
6 szár levendula virága,
1 szár zsálya,
2 egész fahéj,
10 db szegfűszeg,
2 csillagánizs,
7 dl almaecet. 

A hagymákat, gyömbért feldaraboljuk, a tormát lereszeljük, és az egészet a többi hozzávalóval egy nagyobb üveg edénybe, befőttes üvegbe tesszük, és ráöntjük az almaecetet.
Lefedjük, és meleg (de nem a napra!) helyre tesszük. 2-3 hétig állni hagyjuk, majd leszűrjük, és palackba töltjük. Egy évig eláll.
Reggel és este 2-3 evőkanál ecetet egy kevés vízzel felengedünk, és gargalizálunk vele. 









Ha valaki elkészítené, kérem számoljon be róla. :) Köszönöm :)

2016. augusztus 3., szerda

Lassan minden elmúlik,

amit ez a nyár adhat, és bár még van belőle egy hónap, igyekszem elraktározni mindent, amit kaphattam és kaphatok.
Nagy befőzések és savanyítások folynak nálunk, kísérletezgetek, új recepteket próbálok, címkéket vagdosok, fedő eltakaró kalapkákat horgolok és ollózok, nagyon élvezem minden folyamatát...
Elsőnek epret tettem el, nem sokat, mert nem vagyunk amúgy nagy lekvárosak, de annyira finomat találtunk, hogy visszamentem egy kis befőznivalóért.
Először készítettem el cukor- és tartósítószer nélkül, jó ideje áll, nincs semmi baja, csak felbontás után kell hűtőben tárolni.




 Idén új etetőt kaptak a madarak, ki is tettük, hogy őszig megbarátkozzanak vele. A tető lapokra vágott parafadugók, akrillal festettem le, és a két kilógó pálca fenyő zoknikötőtű... :)
A felújítás miatt nincs olyan sok virágunk mint tavaly, csak muskátli, hortenzia, és egy-két fűszernövény.


Itt jobban látszik a kötőtű... :)

2016. június 14., kedd

A takaró a lelke mindennek...

Már három-négy hete szinte folyamatosan esik nálunk, előkerültek a nagykabátok is (el sem raktuk ha jól meggondolom), így arról, hogy egy normális képet is tudjak készíteni, már letettem.
Ha kisüt a nap, megyünk dagonyázni, de tegnap már szakadó esőben is elindultunk. Ugyanakkor nagyon szép minden, jó illata van az erdőnek, az esőnek... :)
Készültek és most is van jó pár dolog, amibe belefogtam, ennyi elkezdett és félbehagyott holmi nem volt még nálam. :) Nekiláttam újra varrni is, köszönhető ez a selejtezésnek és a rendrakásnak.
Eddig is viszonylag rend volt itthon, de most...! Még áprilisban megvettem Marie Kondo könyvét, azóta sokat változtak a dolgok, szinte minden területen az életünkben.
Szóval így kanyarodtam vissza a varráshoz, befejeztem a megkezdett dolgokat, a ruháimat is át kell szabni egy jelentős fogyás közepén, és a maradék anyagokat nézve kitaláltuk, hogy varrok egy nagy ágytakarót. Három nap alatt pont 130 hatszöget varrtam, de még nem számoltam ki, hogy mennyi kell egy 160x200-as ágyhoz. :)
A páromnak közben szintén befejeztem a kedvenc párnahuzatát, Ő azt mondta, hogy horgoljak egy ágytakarót ezzel a mintával, maradék fonalakból (jót nevettem, mert a takaróhoz tetemes mennyiségű fonalat kellene vennem), mert neki az tetszik jobban. A harmadik variáció, hogy már elkezdtem köröket horgolni pár hónapja, az is egy nagy takarónak indult, így most nem tudom, mi legyen.... Hatszögek, körök már vannak, fonalat így is úgy is venni kell, anyagom van, de azt is kell majd venni a végleges mérethez.
Na jó, megcsinálom mind a hármat... :)




2016. május 11., szerda

Hagymaszínű naplemente

Még mielőtt haza mentünk volna, elkezdtem  egy kendőt ajándékul (hamarosan azt is be tudom fejezni), de amikor a Gyapjúnapon nagyon hosszas cécózás után végül eldöntöttem, hogy ez a fonal jön velem (másik)haza, megcsípett a dobj-el-mindent-és-láss-hozzá bogár...
Készen is van, vittem magammal minden felé, jótékonysági futásra, esti sétára, főzésre..., szóval annyira szerettem a színét és a bogyeszokat is nagyon jó készíteni, mert számomra ritmikus, és tényleg nem nehéz. Volt, hogy 6-7 fordulatot csináltam az 5 helyett. :)
Szóval készen van,  és egy gyenge pillanatomban, mikor blokkolás után végeztem a sok gombostű ide-oda szurkálásával, kiszámoltam,  hogy 1275 bogyót sikerült belehorgolnom. :) Végre-végre van egy nagy kendőm! :) :)
Napfényben, de inkább naplemente felé valami hihetetlen mély, meleg színei vannak... :) Most már másként nézek a hagymára... :) 







2016. május 2., hétfő

Szép cica, jó cica, selymes a bundád...

kedves cica, álmos cica bújj hozzááám...*
Mondhatni így kezdődött a kapcsolatunk a szomszéd macskával...
Most ott tartunk, hogy benéz az ajtón, és a reakciómat várja, beléphet-e. Már a szőnyeg előtt is megáll, mert egyszer úgy gondolta, hogy ki kell húznia belőle egy szálat, és nem érti, miért nem díjaztam én ezt a manővert... :) 
Először rögtön magyarul günnyögtem hozzá, de rá se hederített, akkor esett le, hogy ez a macsek németül tud csak. Folyt is az egyoldalú párbeszéd, viszont mikor ráharapva meglógott a gombolyagommal az erkély felé, volt ott minden nyelv...

A fonalból egyébként egy kendő készül, jó ideje már, hogy elkezdtem. 



Akoya, Annástól,
Drops Lace

Kicsit félretettem, mert egy másiknak is nekifogtam, magamnak. :)

*Agymenők



2016. március 28., hétfő

2016. március 21., hétfő

Az úgy volt,

hogy nem volt sehogy. :)
Annyi mindent tudtam volna írni, annyi mindenről, de néha olyan lapokat kapunk, mikor nem ide, hanem a naplónkba többet írunk... és ez így van jól.
Ennyi fél-és majdnem kész munka nem volt körülöttem, szívem szerint kettő újba most rögtön belekezdenék, de nem szabad, ugye...?  Két hét múlva újra otthon, addig talán befejezek mindent.
A tavasz nálunk még alig-alig fellelhető, a virágok nyílnak, de múlt héten minden reggelre esett 5-10 centi hó... Lehet nem olyan nagy hülyeség, ha tényleg kötök gyorsan egy ujjatlan kesztyűt, és a nagy álmomat, egy naaagy kendőt.... (naaagy sóhaj...). Teljesen egyszerűt, semmi bonyodalom, de se fonal, se idő. :) Talán a gyapjúnapon találkozom a fonallal, mostanában annyi de annyi színt magamon hordanék, hogy talán ezért sem tudok dönteni, milyen is legyen... :)


Rengeteget sétálok, sétálunk, és ilyenkor találkozunk nagyon vicces hangyavárral (is):






Ezzel a teszthorgolással hamarosan készen is leszek, bár a lebontott rész nem ezt mutatja... :)
(Jó újra itt...) 


2016. február 20., szombat

Vajon

a tavasz hoz változásokat az ember életében, minden évben, vagy csak ez így alakult?
Vajon minden évben felteszem ezt a kérdést? :)

Régen (min. 8 éve), mikor még rajzlapok borították a szobám padlóját, és azokon átugrálva lehetett eljutni ágyamig, tele festékekkel, ceruzákkal, ragasztószalagokkal, szabadnak éreztem magam, átláttam a magam "káoszán". Ma, ha látogatóba megyek egy olyan baráthoz, aki még mindig fest, és belépek "a szobába", a nosztalgikus hangulaton kívül érzek még valamit, ami nem hiány, hanem olyan itthon-vagyok érzés lehet...
Ilyenkor kérek-kapok egy képet, amit itthon felteszek a falra, lefekszek vele szemben, és ugyan olyan semmiben lévő állapotot érzek megint, mikor még nekem is festékes volt a kezem, a kávésbögrém...
Ma már nincsenek rajzlapok, ecsetek, viszont vannak tűk, fonalak, a könyvek között selyem- és gyapjúgombócok, szépen, szín szerint rendezve.






                                       





2016. február 16., kedd

Már a második

hónap dereka is egyre távolabb esik, így és ennyire még nem vártam a tavaszt.
Újra és újra, minden évben megszületik körülöttünk a Világ, benne mi is...
Talán jobban is örülünk a dolgoknak, a bimbós virágoknak, az ablakon berepülő Raffaello-nak, az újra hangos madaraknak.
Örülök, hogy lebontottam a karácsonyi zoknimat, és végre normálisabban meg tudtam kötni... Tetszik a fonal, de már jobban várom, hogy majd egyszer megköthessem a másik színből is.
Most még mindig bambuszból horgolok egy kendőt, van még elkezdve egy másik ilyen is, lila mohair-ből. Menne is a dolog, de ez a 3 sor egymás után kispálca.... :)